Izgalmas témákkal jelentkezik az ÉVIK, laboratóriumunk tudományos lapja

Az élelmiszer-biztonság aktualitásai

A tej mint szelekciós tényező, a hőkezelési technológiák során keletkezett nemkívánatos termékek, a magyar búza mikroelem-összetételének vizsgálata, takarmányok Fuzárium-eredetű mikotoxin-szennyezettsége, az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere – az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap újabb érdekes témákkal jelentkezik!

A több mint hatvan éves múlttal rendelkező, de immár megújult formában, két nyelven megjelenő és az egész világon jegyzett szaklap, azaz az Élelmiszervizsgálati Közlemények (röviden: ÉVIK) nyári számának vezető anyagául a szerkesztők Bognár Erzsébet összefoglaló munkáját választották. A szerző a klórpropanolok és a glicidol-észterek mint élelmiszeripari hőkezelési technológiákban keletkező nemkívánatos átalakulási termékek kémiájáról, toxikológiai jellemzőiről állított össze egy jól hasznosítható anyagot.

Győri Zoltán kéziratában a magyar búza mikroelem-összetételének vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálati anyag több évtizeddel ezelőtt aratott búzaszemekből állt, de néhány muzeális értékű minta kora bőven meghaladta a 100 esztendőt. Így a dolgozat értékes adatokkal szolgál az elmúlt 150 évben végbement összetételi változásokról.

Varga László cikkében nem száz évekre, hanem több évezredre tekint vissza. Munkájának témája a tejgazdaság kialakulásáról és az emberiség és a különböző állatfajok által termelt tej feldolgozásának, fogyasztásának alakulása. Irodalmi áttekintésének adatai alapján feltételezhető, hogy az emberiség eredendően nem volt képes a tejcukor – a laktóz – emésztésére. A laktóz tolerancia – más néven: laktóz-perzisztencia – a történelem folyamán alakult ki az emberi populáció mintegy 25%-ánál.

Tima Helga és munkatársai növényi eredetű takarmányok Fuzárium-eredetű mikotoxin-szennyezettségének enzimes alapú vizsgálatáról szóló kézirattal jelentkeztek. Az általuk használt ELISA-tesztek, viszonylag érzékeny, gyorsan elvégezhető vizsgálatokra alkalmasak; a nagy érzékenységű, nagyobb precizitású, szelektív nagyműszeres technikák mellett a jövőben is hasznosak lehetnek – pl. a klímaváltozás hatására előálló – mikotoxin-szennyezettség felmérésére.

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF – Rapid Alert System for Food and Feed) közel négy évtizede szolgálja a közösségi élelmiszerlánc biztonságát. Dorogházi Enikő és munkatársai cikkében az évről-évre jobb technikai lehetőséggel működő riasztási rendszer történetét és működését mutatják be néhány érdekes eset leírásával.

 

Az Élelmiszer-vizsgálati közlemények cikkei online is elérhetők!