Fontos szakmai és kommunikációs siker, hogy a laboratóriumunk kutatása bekerült a neves lap magyar kiadásának júniusi számába.

 
 
  

A WESSLING a National Geographic nyomtatott számában

Mikroműanyag, makroveszély címmel jelent a WESSLING kutatásáról szóló cikk a National Geographic legfrissebb kiadásában. A műanyagok jelentette globális veszélyt alaposan körbejáró lapszám beszámol a hazai felszíni vizeink mikroműanyag-felmérésének eredményeiről, illetve a WESSLING által nemrég indított Parányi Plasztiktalány projektről is.

 „Százötven éve feltaláltunk egy könnyű, erős, olcsón előállítható anyagot. Évente mintegy nyolcvanmillió tonna kerül belőle az óceánokba, tengerekbe. Előállított mennyiségének jó kétötödét csak egyszer használjuk, aztán rögtön a szemétbe dojuk” – olvasható a National Geographic egyik cikkében. A neves lap júniusi számában nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összegyűjtse a legfontosabb tudnivalókat a műanyagok globális elterjedésével és kockázatával kapcsolatban. Ahogy a hazai lap főszerkesztője fogalmaz: „a plasztikszennyezés, ha nagy üggyel-bajjal is, tán még orvosolható”.

A júniusi számban ezért áttekintik a rohamos tempóban növekvő műanyagtermelést, bemutatják a Föld tengereinek műanyagszennyezését, az élővilágra gyakorolt hatását, és beszélnek az újrahasznosítás lehetőségeiről.

A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium 2016-ban mérte meg először a Tisza mikroműanyag-tartalmát. Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db, 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található.


A WESSLING laboratóriumának munkatársai a lapban elmondják, hogyan keletkezik a mikroműanyag, milyen kockázatokat jelent az élővilágra. A parányi részecskék ugyanis bekerülhetnek a táplálékláncba is, a mikroműanyagokon megtapadó szennyezők (poliaromás szénhidrogének, gyógyszermaradványok) így koncentrált formában jutnak az élőlények szervezetébe.

A laboratórium kutatói nemrég úgy döntöttek, hogy tovább folytatják a hazai felszíni vizek mikroműanyagszintjének felmérését, ezért a hatóságokkal, szakmai szervezetekkel és tudomány-népszerűsítő központtal (OVF, MAVÍZ, PET Kupa, CSOPA) együttműködve az idén megmérik a Duna és mellékfolyóinak a vizsgálatát.

A Parányi Plasztiktalány projekt során a Bükkös-patak, az Ipoly, a Rába és a Duna mikroműanyag-koncentrációját mérik meg. Az eredményekről a mikromuanyag.hu honlapon számolnak be, ahol hiánypótló módon Magyarországon először tudásbázist is létrehoztak a mikroműanyagokkal kapcsolatban.

Az első eredményekről június végén számol be a Parányi Plasztiktalány projekt.

A National Geographic legfrissebb számáról - benne a WESSLING munkatársainak cikkével - itt tájékozódhat.

A tiszai mérés eredményeiről itt olvashat.

A Parányi Plasztiktalány projektet a mikroműanyag.hu weboldalon éri el.