Minőségbiztonság, minőség-ellenőrzés, élelmiszer-biztonság, nyomon követhetőség, visszavezethetőség

Az élelmiszerkémia biztonságos megítélése

A NÉBiH ÉKI és a WESSLING Hungary Kft. szervezte meg az „Élelmiszerek kémiai biztonságának megítélése” című szakmai munkaértekezletet a FAO/WHO CCMAS (Codex Committee Measurement, Analysis and Sampling - Codex Alimentarius Mintavételi és Analitikai Szakbizottság) 36. üléséhez kapcsolódóan 2015. február 26-án 10 órától, a Thermal Hotel Aquincumban A rendezvény célja hangsúlyozni és megvitatni a megbízható és pontos analitikai vizsgálati eredmények és néhány további szempont jelentőségét az élelmiszerek biztonságának helyes megítélésében.

A tanácskozás előadói a többi között végigjárták a minőségbiztonság, a minőség-ellenőrzés, az élelmiszerbiztonság, a nyomon követhetőség, visszavezethetőség a gyakorlati és elméleti szinten végzett mérések témaköreit.

Yukiko Yamada, a japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztérium képviselője arról beszélt, hogy számtalan vizsgálatokat végeznek takarmány-alapanyagokból (köztük nagyon sok import termékből). Kiemelte a visszavezethetőség fontosságát, és két fontos szennyezettség-típusra hívta fel a figyelmet: az egyik a jól ismert peszticid, illetve állatgyógyszer rezidum , amelyek inkább hanyagságból kerülnek az élelmiszerekbe, a másik pedig a potenciális terrorizmus, amelynek során  szándékosan juttatják a szennyezőanyagokat az élelmiszerekbe.

Prof. Dr. Ambrus Árpád tudományos tanácsadó elmondta, hogy a gyümölcsök, zöldségek és egyéb termények laboratóriumi vizsgálatakor és minősítésekor nagyon sok függ a mérési bizonytalanságtól.

Az Európai Unió az elmúlt időszakban elsősorban a hatósági ellenőrzéssel foglalkozott, éppen ezért elérkezett az idő, hogy a termelőket is segítsük a megfelelő termékeket forgalomba hozatalában. Az Ambrus Árpád és munkatársai által kidolgozott és az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban ismertetett módszer lényege, hogy a mintavételi körülmények ismeretében megadja a valószínűségét annak, hogy egy ugyanilyen módon vett másik minta vizsgálati eredményei mennyiben különbözhetnek az eredeti eredményétől, feltételezve természetesen, hogy mindkét vizsgálatot a legnagyobb körültekintéssel hajtották végre. Ez a módszer a gyakorlatban arra használható, hogy a forgalmazó és a felvásárló birtokában legyen annak az információnak, milyen valószínűséggel tudja megfelelő minősítéssel eladni a termékét!

Szigeti Tamás előadásában a WESSLING Hungary Kft. bemutatása mellett a minőségbiztonságról, a mérési bizonytalanságról, a validált módszerekről, a laboratóriumunk által végzett QualcoDuna jártassági vizsgálatokról, illetve a minőségellenőrzésről beszélt. Shewhartot idézve elmondta, hogy a gyártás minden területén olyan statisztikai eszközök alkalmazásával (is) lehet értelmezni az eltéréseket, mint a mintavétel vagy a valószínűségelmélet. Úgy ellenőrizhetjük legjobban a munkafolyamatot, ha meghatározzuk mikor kell egy folyamatot hagyni, hogy az a maga útján menjen, és mikor kell beavatkoznunk. A párhuzamos mérésekre vonatkozó kérdésre válaszul elmondta, hogy a laboratórium egy mintából számos párhuzamos mérést elvégez, amelyekből egy mérési eredmény születik.

A norvég Hilde Nori, a Nemzeti Állatorvosi Intézet képviseletében a validáció sokszínűségére és fontosságára hívta fel a vizsgáló laboratóriumok figyelmét. Mészáros László (NÉBiH) az EFSA FoodEX2 rendszerét elemezte, Józwiak Ákos (NÉBiH) pedig a Termőföldtől az asztalig elnevezésű magyarországi élelmiszer-biztonsági kampány elemeit mutatta be.