A laboratórium a Tiszán már két alkalommal is végzett méréseket, és ennek eredményei sajnos igazolták az aggodalmakat

Mikroműanyagokról tartottunk előadást a Magyar Tudományos Akadémián

A WESSLING Hungary Kft. is az utcára vitte a tudományt a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású, tudományos „street science” programján, ahol a víz életünkben betöltött szerepére hívták fel a figyelmet interaktív ismeretterjesztő foglalkozások keretében. A Parányi Plasztiktalány projekt során megmérik a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát.

 

A műanyaghulladékok okozta környezetvédelmi problémák világszerte ismertek, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és egészségügyi kockázatot is magában hordozó anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés – mondta el az MTA június 1-jén, Víz napja elnevezésű programján Bordós Gábor, a környezetvédelmi vizsgálatokkal is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. független laboratórium projektmenedzsere Mikroműanyagok: új veszélyek című előadásában.

A zsúfolásig telt előadóban a szakember elmondta, hogy munkatársaival az elmúlt években kidolgoztak egy olyan módszert, amelynek segítségével az eddig globálisan alkalmazott 300 mikrométeres határ helyett már 15 µm-ig lehet azonosítani a mikroműanyagokat.

A laboratórium a Tiszán már két alkalommal is végzett méréseket, és ennek eredményei sajnos igazolták az aggodalmakat: a második legnagyobb magyar folyóban megjelentek a mikroműanyagok.

A nemrég elindultParányi Plasztiktalányelnevezésű kezdeményezés célja, hogy a Tisza után ezúttal a Duna és néhány mellékfolyója mikroműanyag-koncentrációját is megmérjék. Bordós Gábor elmondta, hogy az eredményeket folyamatosan publikálják amikromuanyag.huhonlapon, ahol a labor szakemberei egyedülálló tudásbázist is létrehoztak.

Az MTA nagyszabású rendezvényén a laboratórium munkatársai bemutatták, hogyan viselkednek a vízben a különböző sűrűségű mikroműanyagok, a felületükön megtapadó buborékok arra figyelmeztettek, hogyan kötődhetnek a parányi plasztikokra a különböző szennyező anyagok is: poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) vagy gyógyszermaradványok például. Feltételezések szerint éppen ez lehet a mikroműanyagok legnagyobb kockázata: a káros vegyületeket ugyanis koncentrált formában juttatják az élő szervezetekbe.

A kutatók egységes sztenderdek és a megfelelő törvényi szabályozás kialakítását szorgalmazzák, ehhez jelentheti az első lépést a Parányi Plasztiktalány, amelyet a PET Kupa és a Csodák Palotája mellett partnerként olyan fontos szervezetek is támogatnak, mint a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ), illetve az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).