A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatását a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft által szerkesztett és kiadott lapban publikálta.

 
 
  

Mit gondolunk a termékvisszahívásokról?

A megkérdezettek az egyenes hozzáállást értékelik, és úgy érzik, akkor nagyobb a baj, ha az információ nem a vállalkozástól, hanem a hatóságtól származik, ugyanakkor a magyar lakosság nem „bünteti” a termékvisszahívásban érintett vállalkozásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss kutatását a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft által szerkesztett és kiadott lapban, az Élelmiszervizsgálati Közleményekben publikálta.

A tudományos szaklap szeptemberi számában egy idén tavasszal, több, mint 1000 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit ismertették. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 96,1%-a hallott már élelmiszeripari termék visszahívásról. A legtöbben a bébiételeket idéztek fel, de sokan emlékeztek a fűszerpaprikával kapcsolatos, illetve valamilyen húsipari termékvisszahívásra, emellett viszonylag nagy számú említést kaptak az ásványvizek, a tojás, a csokoládé és a köménymag is.

A termékvisszahívás a válaszadók 5,8%-a szerint kizárólag a vállalkozás, míg 14,0% szerint kizárólag a hatóság feladata. A többség (80,2%) véleménye alapján azonban e két szereplőnek közösen kell eljárnia ilyen esetekben – olvasható a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos szaklapjában megjelent, A termékvisszahívás fogyasztói megítélése az élelmiszer-ágazatban című dolgozatban.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának, valamint az Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárságának munkatársai (Barna Sarolta, Bognár Lajos, Dorkó Annamária, Kasza Gyula) által jegyzett cikkből az is kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége szerint az a gyártó a hiteles, aki maga ismeri be, ha hibázott. A visszahívott terméket a megkérdezettek közel 90 százaléka azonnal kidobná, és ugyanilyen arányban kíváncsiak az emberek a visszahívás okára is. 

A kutatásról és a termékvisszahívásokról a Laboratorium.hu portálon olvashatnak részletesebben!

Milyen más szakcikkeket tartalmaz a legfrissebb ÉVIK?

Az 1955-ben alapított tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszer-tudományban: az egyetemek, hatóságok, laboratóriumok, kutatóintézetek munkatársai számára igazi szakmai fórumot jelent. A lapot 2014-től a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. Közhasznú Nonprofit Kft-je adja ki. Az ÉVIK megújult, színes, kétnyelvű formátumban jelenik meg, a honlapján az összes eddig megjelent anyag kereshető és letölthető, az újságot nemzetközileg is jegyzik.

Az ÉVIK idei októberi számának vezető anyaga Bánáti Diána és szerzőtársainak munkája, a biológiai, erkölcsi és etikai oldalról oly sokat vitatott klónozás fogyasztói megítéléséről szól. A rendelkezésünkre álló ismeretek és technikai eszközök birtokában egy melegvérű élőlényről életképes másolatot, másolatokat készíthetünk, egyelőre azzal a céllal, hogy az élelmiszertermelés részére minél jobb minőségű és nagyobb mennyiségű alapanyagot állítsunk elő. A terjedelmes anyag nagyszámú szakirodalmi hivatkozással alátámasztva tárgyalja a biológia és az élelmiszergazdaság egyik leginkább vitatott területét.

Nyitrai Ákos és szerzőtársai a kibernetika magas szintű alkalmazásán alapuló neurális hálózatok tanulási, rendkívül gyors számítási képességén, extrém módon összetett függvénykapcsolatok értelmezésére való alkalmasságán alapuló technikák az élelmiszer-kutatásban betöltött szerepéről, és jövőbeni alkalmazási lehetőségeiről írnak. A hálózatok többek között különböző élelmiszer-alapanyagok megjósolható minőségének becslésére, késztermékek érzékszervi minősítésére, kedveltségi jellemzőire, érlelt élelmiszerek technológiai, érzékszervi tulajdonságaira képesek előrejelzést adni.

Kárpáti Zsóka és munkatársai mindennapi élvezeti cikkünk, a feketekávé főzési maradéka, a kávézacc vizsgálatával foglalkoztak. Részletes leírást adnak a kávék vizsgálatára alkalmazott módszerekről. A főzésből visszamaradó anyag kitűnő talajkondicionáló szerként használható fel, így jobb lehet az kávézaccal kezelt talajon termelt élelmiszer-alapanyagok minősége is.

Az ÉVIK honlapján az összes cikk kereshető és letölthető! Élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat!