A WESSLING partnereként ingyen látogathat el a legnagyobb hazai élelmiszeripari seregszemlére!

 
 
  

Nem mindegy, mibe csomagol!

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban az elmúlt tíz évben több, mint kétezer riasztást regisztráltak az Európai Unióban, a gyártóknak és forgalmazóknak ezért különösen oda kell figyelniük a jogszabályokra és a vizsgálatokra - ez volt a legfőbb üzenete a WESSLING Hungary Kft. és a CSAOSZ közös konferenciájának, amelyet nagy sikerrel rendeztek meg a SIRHA Budapest kiállításon.

A Hungexpon február 7. és 9. között ismét megrendezték Magyarország legnagyobb élelmiszeripari seregszemléjét, a SIRHA kiállítást. A WESSLING Hungary Kft. kiállítóként és egy fontos szakmai konferencia szervezőjeként is részt vett az eseményen.

"A csomagolóanyagokkal kapcsolatban sok kérdés merül fel, és rengeteg hasznos tudás is felhalmozódott, ezért döntött úgy független laboratóriumunk, hogy a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséggel (CSAOSZ) közösen konferenciát szervez témában. Minderre az élelmiszeripar legnagyobb hazai seregszemléje, azaz a SIRHA kiállítás igazán méltó keretet biztosított - mondta el Dr. Melegh Mónika, a WESSLNIG Hungary Kft. Élelmiszer-biztonsági Üzletágának vezetője.

Az Európai Unióban gyűjtött adatokon alapuló becslések szerint életünk során 30-40 dkg élelmiszer-csomagolóanyagokból származó, nem élelmiszer-eredetű vegyületet fogyasztunk el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, de nem csak a folyékony állagúakba, hiszen még a szilárd felületen érintkező anyagok is oldódhatnak egymásban.

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos jogszabályok sokrétűsége és bonyolultsága kihívások elé állíthatja a vállalkozókat – hangsúlyozta Dr. Szilvássy Blanka (NÉBIH) az FCM-ek (az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok - Food Contact Material) komplex világa - a jogszabályoktól az új kihívásokig című előadásában.

Kétezer riasztás

Az idevágó 1935/2004/EK rendelet tartalmazza az általános követelményeket és alapelveket azFCM anyagok forgalomba hozatalára vonatkozóan, az EU-tagországokban mindemellett működik egy gyorsjelző rendszer is, amelyet az élelmiszerekre és a takarmányokra fejlesztettek ki.

Az  RASFF  (Rapid Alert System for Food and Feed) 2008 óta 2031 db riasztást regisztrált az FCM-ekkel kapcsolatban!

A riasztás során megnevezett termékek jelentős hányada Kínából származik, és számíthatunk arra, hogy az analitikai módszerek fejlődésével az RASFF-riasztások száma növekedni fog. Az FCM-kre irányuló fokozódó figyelem egyre inkább megköveteli, hogy a laboratóriumok, a hatóságok, a vállalkozók, és  fogyasztók együttműködjenek, annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen az élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó, az emberi egészséget veszélyeztető vegyületek migrációját – mondta el a NÉBIH szakembere.

2017 tavaszán az Európai Unió audit csoportja a Health and Food Audits and Analysis program keretén belül tényfeltáró vizsgálatot végzett hazánkban, az FCM-ek hatósági ellenőrzésének területén. Ez az audit rávilágított arra is, hogy sokszor a vállalkozók sem ismerik eléggé a jogszabályi hátteret.

Az idén egyébként még szigorúbbá válnak a csomagolóanyagokra vonatkozó uniós rendeletek. Mindez nem csak a csomagolóanyag-gyártókat és forgalmazókat érinti közvetlenül, hanem az élelmiszeripar szinte összes szereplőjét!

Kiemelte, hogy a csomagolóanyag-gyártóknak megfelelőségi nyilatkozatot kell átadniuk az élelmiszerek gyártóinak, ezt a hatóság egyre szigorúbban ellenőrzi.

Vizsgálni kell a csomagolóanyagokat!

Az FCM-ek analitikája a kutatóknak nehéz feladatot ad, hiszen több mint százezer anyag vizsgálatához kellene módszereket kifejleszteni, amihez megfelelő kapacitás elengedhetetlen.

A csomagolóanyagokból az élelmiszerekbe kerülő nem kívánt komponensek lehetnek többek között a műanyagok monomerjei, a foto-stabilizátorok, csúszást segítő anyagok, lágyítók, nyomdafestékek és azok iniciátorai, illetve a fémek. Az élelmiszerbe kerülő összes komponens (migráns) mennyiségének meghatározása során kerülnek fókuszba az élelmiszer-utánzó modelloldatok. Ezek élelmiszerek szerepét töltik be, azaz olyan arányban teszik próbára az adott csomagolóanyagot, mint maguk az élelmiszerek. Mindez már Kovács Ágnes és Szigeti Tamás János (mindketten a WESSLING Hungary Kft. munkatársai) előadásából derült ki.

Az élelmiszerek csomagolóanyagait ugyanis az arra alkalmas laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják. A WESSLING-nél megmérik az érzékszervi hatásokat és a kioldódási jellemzőket, kromatográfiás módszereket dolgoztak ki, amelyek során meghatározzák többek között a biszfenol-A (2,2-Bisz-(4-hidroxifenil)-propán) mennyiségét is.

Egy új szoftver segítségével már olyan vegyületek toxicitását is képesek megállapítani, amelyeknek ebbéli tulajdonságairól még kísérleti eredmények nem állnak rendelkezésre. A QSAR elnevezésű program az ismeretlen molekulákat azok szerkezeti képlete és a toxikológiai érintkezés küszöbértéke (TTC) alapján minősíti.

A csomagolóanyag nem ellenség

Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára előadásában elmondta, hogy az Európai Unió tagországaiban a csomagolóanyagokat még környezetvédelmi szempontok alapján is szabályozzák. A követelmények a csomagolások összetételére, újrahasználhatóságára és hasznosíthatóságára is vonatkoznak.2025-re például a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani (anyagában, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából).

Kiemelte, hogy a csomagolóanyagok nem az ellenségeink, hiszen többek között a modern élelmiszer-biztonság elengedhetetlen feltételei. A gyártásra, forgalmazásra vonatkozó szabályok betartása, illetve a rendszeres hatósági és laboratóriumi ellenőrzések mellett nem jelentenek veszélyt az emberekre, sőt éppen az életünk minőségét szolgálják. A megfelelő elhelyezésükről, újrahasznosításukról azonban mindenképpen gondoskodni kell.

Egyre több a műanyag, és már aprózódik is!

Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere ehhez a gondolatmenethez kapcsolódva egy új környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági kockázatra hívta fel a figyelmet: nevezetesen a mikroműanyagok problémájára.

Elmondta, hogy Európai Unióban gyártott 60 millió tonna műanyag 39,5%-át csomagolóanyagként hasznosítják, így a csomagolóipar akár 24 millió tonna hulladékot generál évente.

Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyag-hulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben UV sugárzás hatására láncszerkezetük aprózódik. Az így létrejövő, 5 mm-nél kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik.

Ezek a céltáplálékkal együtt véletlen elfogyasztva az élőlények tápcsatornájában gyulladást indukálhatnak, de bejuthatnak a keringési rendszerbe és a szövetekbe is, kockázatot jelentve az egész táplálékláncra. Tovább fokozza veszélyességüket, hogy megnövekedett fajlagos felületükön keresztül a vizekbe és az élőlények szervezetébe toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok szivároghatnak, ill. képesek felületükön szerves szennyezőanyagok megkötésére is.

Reagálva az új típusú környezeti kockázatra, a WESSLING laboratóriumok egy saját fejlesztésű mintavételt követően FT-IR mikroszkóppal képesek meghatározni a mikroműanyagok mennyiségét, típusát. Bordós Gábor beszélt még a tiszai mintavétel és laboratóriumi vizsgálat eredményéről, illetve röviden bemutatta az állami támogatással megvalósuló ,, a halhús minőségének javítását célul kitűző HappyFish projektet is, amelynek keretében ugyancsak történnek mikroműanyag-mérések.

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mibe csomagoljuk az élelmiszereket – summázható a konferencia üzenete.

A két évente megrendezett Sirha Budapest közel 400 kiállítóval és 20 000 látogatóval az élelmiszeripar, a horeca-szektor, a gasztronómia és a csomagolóipar legnagyobb hazai kiállítása. A Hungexpo két nagy pavilonjában bemutatkoztak a pékségek, éttermek, cukrászatok és hotelek, valamint csomagolóipari cégek, megjelentek a legújabb trendek és innovációk.

Itt rendezték meg többek között a Bocuse d’Or Magyar Döntőjét, a Sirha Budapest Desszert Versenyent, az International Catering Cup rendezvényt.

Független laboratóriumunkat éppen ezért is töltötte el nagy örömmel, hogy a konferenciánkra ilyen szép számmal jöttek el az érdeklődők. 

Reméljük, hogy az összefoglalónk azoknak is adott használható tájékoztatást, akik nem tudtak eljönni. 

A Nem mindegy, mibe csomagol elnevezésű konferencia előadásait az alábbi linkekre kattintva tekinthetik meg:

Csomagolások megfelelősége - CSAOSZ

A NÉBIH európai és hazai adatainak ismertetése

Migrációs vizsgálatok - WESSLING

Mikroplasztikok - WESSLING

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban itt olvashat további érdekes cikkeket:

Szigorúbb ellenőrzés a csomagolóanyagoknál

Hogyan vizsgálják a csomagolóanyagokat?

A jövő csomagolóanyagai

Csmaolóanyagokról a Hungalimentarián

A papírcsomagolás veszélyei

Az utolsó szó mindig a mikrobáké!

Élelmiszerutánzó modelloldatok – PomPom új mesehősei?