Tudományos tavasz: fontos szakmai események a WESSLING részvételével

KÖVET-látogatás, csapvíz-kerekasztal, Galacticus Tejkonferencia

A tavasz ezúttal is fontos konferenciákat, szakmai programokat tartogatott a számunkra: a WESSLING Hungary kft. adott otthont a KÖVET szakmai napjának, az esemény társszervezője, Szigeti Tamás János nem sokkal később részt vett a Magyar Víziközmű Szövetség csapvízről rendezett kerekasztal-beszélgetésén, a székelyudvarhelyi Galacticus Tejhigiéniai Napokon pedig ugyancsak az ő és Hannig Zoltán, a NÉBIH Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratóriumának vezetőjének közös előadása hangzott el az Aflatoxinok kimutatása tejből és tejtermékekből címmel.

A Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) a víz világnapja alkalmából a csapvízről rendezett kerekasztal-beszélgetésén többek között arra kereste a választ, miért annyira népszerű a palackos víz (annak ellenére, hogy sokkal drágább a csapvíznél), illetve valóban veszélyes-e a klór és az arzén.

A MAVÍZ által szervezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, dr. Laky Dóra docens, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékéről, Major Éva, a Fővárosi Vízművek vízminőségi és környezetvédelmi igazgatója, Vargha Márta, az ÁNTSZ-OTH vízhigiénés és vízbiztonsági osztályának vezetője, Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület elnöke, Zsebők Lajos, a Vízmű Panoráma főszerkesztője, a beszélgetés moderátora, illetve Szigeti Tamás János, a független vizsgálólaboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

A beszélgetés során a jelenlévők számba vették a csapvízfogyasztás előnyeit (biztonságosabb, egészségesebb, leginkább környezetkímélő, olcsóbb, mindig friss) és hátrányait (utazás közben, benzinkúton sokszor csak az ásványvizet tudjuk választani, ugyanígy az iskolákban nincs kitéve víz az asztalra napközben).

A klórozással kapcsolatban elhangzott, hogy a vezetékes vizet szigorúan ellenőrzik, a Vízművek online kapcsolódik a hatóság rendszeréhez. Szigeti Tamás elmondta, hogy az élelmiszer-biztonságnak ára van, de az elfogadható kockázatot jelent: fertőtlenítés nélkül például lehetetlen nagyüzemben biztosítani az ivóvízellátást.

Az arzénes vízzel kapcsolatban Major Éva úgy vélekedett, hogy az alföldi családok 100 éve az arzénes vizet isszák, és összehasonlítva a skandináv országokkal (a tengeri hal arzéntartalmával) nincs olyan nagy összterhelés, amely indokolná az ivóvízre vonatkozó 10 mikrogramm/literes határértéket. Vargha Márta hozzátette, hogy az Alföldön mindössze egy-két generáció ivott arzénes vizet, mert az 50-es évektől elterjedtek a fúrt kutak. A növekvő mennyiség egyébként is folyamatosan, nem pedig ugrásszerűen növekvő kockázatot jelent.

Szigeti Tamás megemlítette, hogy az arzénnel kapcsolatban már két cikk is megjelent az Élelmiszervizsgálati Közleményekben. Sohár Pálné kutatásai alapján 170 mg/nap az elfogadható kockázat az arzénbevitel esetén. Az EU-ban nincs határérték az élelmiszer arzéntartalmára.

A nitráttal, nitrittel kapcsolatban elhangzott, hogy a Gaja Környezetvédelmi Egyesülethez beérkező minták 60%-a kifogásolható volt, ám a gyógyszerekkel és a vegetáriánus táplálkozással szintén nagy nitrátbevitel lehetséges a szervezetbe, valamint a masszív mikrobiológiai szennyezéssel is együtt jár a nitrát/nitrit.

Major Éva arról beszélt, hogy a Fővárosi Vízművek a WESSLING Laboratóriummal közösen végzett, a gyógyszermaradványokra irányuló vizsgálatok alapján kijelenthető: fogamzásgátlók, diklofenák, ibuprofen nem voltak megtalálhatók. A Duna vizéből ahhoz, hogy egy tabletta fejfájás-csillapítónyi hatóanyagot vigyünk be a szervezetünkbe, napi 3l vizet kellene innunk, mégpedig 5000 éven át!

A kerekasztal-beszélgetésen szóba került még a vízkeménység, amely technológiai problémákat okozhat, illetve a mikroplasztikok kérdésköre. Ez utóbbi kapcsán Szigeti Tamás kiemelte, hogy a tengerekben körülbelül 13000 műanyagpalack/ha található, a folyamatosan egyre kisebb szemcsékké morzsolódó műanyagok pedig bekerülnek a halak, élőlények szervezetébe – ez hosszú távon óriási veszélyt jelent, éppen ezért egyre fontosabb a mikroműanyagok rendszeres vizsgálata.

Az eseményről részletesen beszámolt az Index hírportál is.                                                         *

Ugyancsak márciusban a WESSLING Hungary Kft. Fóti úti laboratóriumában tartotta kihelyezett ülését a KÖVET Egyesület környezetvédelmi munkacsoportja, amely ezúttal a 14001-es ISO-szabvány témakörét állította a középpontba. A WESSLING szaktanácsadói tevékenységéhez is rendkívül szorosan kapcsolódó környezetirányítási rendszerről több előadó is beszélt, például Bárczi István, az SGS szakembere, aki a szabvány alapelvei mellett annak szerkezeti újdonságairól is beszélt.

             ­                                               *

A Galacticus Tejhigiéniai Napok székelyudvarhelyi rendezvényén Hannig Zoltán, a NÉBIH ÉTbI Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratóriumának vezetője mondta el annak a közös előadásnak a szövegét, amelyet Szigeti Tamás Jánossal közösen készítettek el.

Az Aflatoxinok kimutatása tejből és tejtermékekből című prezentáció diáit ide kattintva tekintheti meg.