Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságért

A szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

A körkörös gazdaságban a hulladékra nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk. Az újrahasznosítás azonban kockázatokkal is jár, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az anyagukban vagy energetikai szempontból újrahasznosított termékeket. Az idén 30 éves WESSLING Tudásközpont a hatályos európai és hazai sztenderdek alapján méri, hogy az újrahasznosított szilárd tüzelőanyag vagy műanyag ételcsomagolás valóban biztonságos-e. 2022-ben ezért tájékoztató kampányt indít: bemutatja a körkörös gazdaság néhány fontos területét – a laboratórium szemszögéből.

Elsőként a szilárd, újrahasznosítható tüzelőanyagokat vettük górcső alá a szó szoros értelmében is.

A hulladékkezelés módja az elmúlt években gyökeresen megváltozott. Míg korábban szinte kizárólag a környezet- illetve egészségkárosító kockázatot is magában hordozó lerakás vagy égetés volt az egyetlen alternatíva, úgy manapság már rendelkezésre áll az az ipari technológia, amelynek köszönhetően a hulladékból mind anyagában, mind pedig energetikailag is újrahasznosítható termék állítható elő.

Éppen ezért már lakossági szinten is érdemes a hulladékokat szelektíven gyűjteni, ugyanis azok újrafeldolgozása valóban megtörténik. Nem véletlen, hogy a haladó szellemiségű, a körkörös gazdaság iránt elkötelezett vállalatok és laboratóriumok a hulladékot ma már nem szemétnek, hanem lehetőségnek, vagy akár értéknek tekintik.

Mi az a körkörös gazdaság?

Az Európai Parlament honlapján olvasható definíció szerint a körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, többek között azzal, hogy a termékeknek „második esélyt” adunk: megjavítjuk, átalakítjuk azokat. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.

Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő – olvasható a honlapon. A hulladékra az új megközelítés szerint már nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk azt.

A szelektíven gyűjtött és a csomagolási hulladékot egy előre meghatározott módszer szerint dolgozzák fel és készítik elő arra, hogy vagy anyagában, vagy pedig energetikailag újrahasznosítható legyen. A kommunális hulladékból a fémdobozokat, az alumíniumot, a PET-termékeket, a mosószeres flakonokat, a papírt (főleg a kartont) és kisebb mértékben a fóliát általában újrahasznosítják. Ami megmarad, az pedig energetikailag hasznosul, a mechanikai válogatóműben ennek értelmében fizikai elválasztással minél több éghető anyagot igyekeznek kiszedni a kommunális hulladékból. A mágneses szeparátor segítségével a fémet választják ki, az optikai válogató pedig pl. a PET-hulladékot nyeri ki a kommunális hulladékból.

Hogyan zajlik az újrahasznosítás?

A közszolgáltatók által eddig előállított másodlagos tüzelőanyag (RDF) nem rendelkezik sztenderd munkafolyamatokkal és értékkel, a szilárd újrahasznosítható tüzelőanyagnak (SRF) ezzel szemben öt fontos kritériumnak is meg kell felelnie: az 50% alatti biomassza és 20% alatti nedvességtartalomnak, valamint az egy ezrelék alatti klórtartalomnak, emellett a kalóriaértékének 16 és 19 MJ/kg között, a szemcseméretnek pedig 35 és 50 mm között kell lennie.

A szelektíven gyűjtött és a csomagolási hulladékot egy előre meghatározott módszer szerint dolgozzák fel és készítik elő arra, hogy vagy anyagában, vagy pedig energetikailag újrahasznosítható legyen. A kommunális hulladékból a fémdobozokat, az alumíniumot, a PET-termékeket, a mosószeres flakonokat, a papírt (főleg a kartont) és kisebb mértékben a fóliát általában újrahasznosítják. Ami megmarad, az pedig energetikailag hasznosul, a mechanikai válogatóműben ennek értelmében fizikai elválasztással minél több éghető anyagot igyekeznek kiszedni a kommunális hulladékból. A mágneses szeparátor segítségével a fémet választják ki, az optikai válogató pedig – többek között például - a PET-hulladékot nyeri ki a kommunális hulladékból.

Tulajdonképpen mi is az az SRF?

Nagyon sok múlik azon, hogy az SRF-et hogyan rakják össze, hogy milyen az a „főszakács”, aki a különböző anyagáramokból helyezi a szalagra a hulladékokat. Ahhoz, hogy a darálás során is helyes legyen az összetétel, a fűtőérték és a veszélyes anyagok szempontjából is meg kell találnia az ideális keveréket. Az SRF-nek tehát rendkívül változatos az összetétele, de kétségtelenül az ipari csomagolási hulladék, valamint a lakosság által összegyűjtött szelektív hulladék dolgozható fel a legkönnyebben. A műanyagok, különösen a polietilén és a polipropilén fűtőértéke nagyon magas, túl nagy hőt ad le, ezért rendszerint mezőgazdasági hulladékokkal (fa, napraforgóhéj) szokták „higítani”.

És ha már műanyagok: fontos beszélni még egy nagy veszélyről. PVC nem lehet az SRF-ben, a klórtartalma miatt ugyanis dioxin képződhet, ami egy rendkívül veszélyes vegyület, így rákkeltő anyagok juthatnának ki a kéményen keresztül.

Mindebből adódik az SRF osztályba sorolásának 3 tagú minősítése (1-től 5-ig): a fűtőérték (gazdasági paraméter), a klórtartalom (műszaki paraméter) és a higany mennyisége (környezetvédelmi paraméter).

Hogyan zajlik az SRF laboratóriumi vizsgálata?

Amint az a fentiekből is látszik, a körkörös gazdaságban játszott kiemelkedő szerepe mellett az SRF környezeti veszélyeket is hordozhat magában, éppen ezért rendkívül fontos annak laboratóriumi ellenőrzése. A WESLLING Hungary Kft. Környezetanalitikai Laboratóriumában az SRF-termékeket alapos vizsgálatnak vetik alá.

A minta hosszú utat jár be a laborban, ahol egymást követik a folyamatok: a nedvességtartalom, a térfogatsűrűség és a szemcseméret meghatározása után következik a darálás. Itt nagyon fontos, hogy az inhomogén mintából homogén elegyet nyerjenek. Ezután megmérik az égéshőt, a keletkezett gázokat elnyeletik, és ionkromatográffal megmérik többek között a kén-, fluor- és klórtartalmat. Minél alacsonyabb a klórtartalom, annál alacsonyabb osztályzatot kap az SRF. Ezen kívül megmérik a nehézfémek tartalmát is.

Az SRF az egyik legjobb példa arra, hogyan működik a körkörös gazdaság. Ha már anyagában nem tudunk valamit hasznosítani, akkor energetikailag tesszük meg – mondta el Palotai Zoltán, a WESSING Hungary Kft. Köenyezetanalitikai Üzletágának vezetője.

Így a hulladék nem a lerakóra kerül, hanem általában 2-5 százalékban a többi fűtőanyaghoz keverve értékes adalékanyagként ég el az erőművekben. A szilárd, újrahasznosítható tüzelőanyagra Európai Uniós szinten egységes szabványrendszer és minőségügyi elvárási rendszer vonatkozik. Mindehhez elengedhetetlen a mintázás, a mérés és az eredmények értékelése, vagyis az akkreditált laboratóriumi vizsgálat, A folyamat végén így biztonságosan forgalomba hozható tüzelőanyagot kapunk – mondta el a szakember.

Miért fontos a dinnyehéj?

Gellér Richárd, a WESSLING részlegvezetője további kulisszatitkokat is elárul. Elmondja, hogy a téli SRF fűtőértéke gyakran azért magasabb, mert nyáron, a gyümölcsszezonban rengeteg ételhulladék is belekerül a kommunláis hulladékba, ilyen például a dinnyehéj – ez pedig lejjebb viszi az értéket. Télen viszont a karácsonyfa jelenik meg az SRF-ben, ősszel a szőlőtermesztő vidékeken a venyige, az Alföldön a kukoricacsutka vagy a napraforgó héj kerül az SRF-be, ezek mind igen jó fűtőanyagok.

Érdekes, hogy a klórtartalomnak is megvan a maga szezonalitása: nyár végén, amikor véget ér a strandszezon, a PVC-t tartalmazó kilukadt matracok, labdák emelik meg a klórtartalmat, erre a válogatás során kiemelten nagy figyelmet kell fordítani.

Egy laboratórium a körkörös gazdaságért

A WESSLING Tudásközpont nem csak a vizsgálatok és tájékoztatás terén igyekszik támogatni a körkörös gazdaságot, hanem folyamatosan növekvő vállalatként a saját háza táján is olyan innovatív és előremutató intézkedéseket foganatosított,mint a hulladékkezelési felelős kinevezése, a kizárólag zöld áram használata vagy az elektronikus jegyzőkönyvek bevezetése – ezekkel az intézkedésekkel számokban is kimutathatóan járultunk hozzá a környezetünk védelméhez és a fenntarthatósághoz.

2022-ben mindemellett kommunikációs kampányt is indítottunk, ennek első eleme az SRF-ek bemutatása. Hamarosan következnek az újrahasznosított élelmiszer-csomagolóanyagok!

https://wesslingtudaskozpont.hu/hulladekbol-energia_hu.html

Idén is Superbrands-díjas a WESSLING!

Laboratóriumunk immáron negyedik alkalommal kapta meg a Superbrands Business díjat, melyről itt tájékozódhat.

Bővebben