Mikroműanyagokra vadászunk a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérjük a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektben Magyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület. A projekt célja a makro- és mikroműanyagok vizsgálati módszerének egységesítése és új módszerek elterjesztése a folyók műanyag szennyezettségének csökkentésére – mondta el Bordós Gábor, a projektben szintén partner Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott  laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakértője, aki hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményeinek ismeretében jobban lehet majd kezelni a mikroműanyagok okozta egyre súlyosabb problémát a felszíni vizekben.

A vizsgálatok elsődleges célja: a különböző mintavételi és vizsgálati módszerek összehasonlíthatóvá tétele. A laboratórium szakemberei három mintavételi módszert tesztelnek, ráadásul azonos helyen és időben. A helyszínek kijelölése során figyelembe vették egy hatévente elvégzett felmérés, a Joint Danube Survey eredményeit is: a korábbi üledékcsapdás mikroműanyag-mérések helyszíneit választották ki, hogy illeszkedjenek a nemzetközi kutatásokhoz. Bécs és Budapest alatt, a magyar-szerb határnál, illetve Belgrád alatt is elvégzik a méréseket, így nem csak a nagyvárosok hatását, hanem arányosan elosztva a Duna ezen szakaszának hosszszelvényére nehezedő környezeti hatást is vizsgálják.

Hogyan zajlik a mérés?

A már említett három mintavételi eljárás egyike az üledékcsapda (sedimentation box): a folyóban lebegtetett hordalékot két héten át csapdázzák és ülepítik egy speciális lamellákkal ellátott dobozban. A másik eljárást a projektben magyar partnereként részt vevő az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából a méréseket végző WESSLING Hungary Kft. fejlesztette ki: frakcionált, azaz több méretű szűrőkből álló rendszeren szivattyúzzák át a vizet (legalább 1000 litert), a vízmintákat 50 mikrométeres mérettartományig szűrik. A planktonhálós módszer során – 250-500 mikrométer pórusátmérőjű hálókat használnak, ezt a módszert a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) dolgozták ki. Drótkötélre fűzve a felszínen, a vízoszlop közepén és az aljzaton is elhelyeznek egy-egy hálót.

Nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló, hogy ezt a három módszert most egységes monitoringba vonták (a planktonhálót és a szivattyút egy időben használják).  A projekt során a mintavételi módszereket nem pusztán a mikroműanyag-visszanyerési hatásfokra értékelik, hanem azt is megnézik, melyik módszer mennyire alkalmazható rutinszerűen. Az például már most kiderült, hogy a planktonhálóval 3 mélységben is lehet mintázni a vizet, ugyanakkor a rendszer felépítése költséges, szállítása macerás, a méretei miatt pedig az alkalmazása is körülményes, külön darushajók szükségesek hozzá, nagy szervezést igényelnek. Ezáltal nem biztos, hogy rutin monitoringra alkalmasak, ugyanakkor alapállapot-felméréshez igen. A szivattyús rendszer azonban elfér egy személyautóban, akár a vízpartról vagy egy motorcsónakból is alkalmazható.

Mi várható a kutatástól?

„Ez a legelső ilyen felmérés, és bár a módszerek nincsenek tökéletes átfedésben, mégis nagyságrendi összehasonlíthatóságot várunk tőlük. Megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek alapján látni fogjuk, melyik milyen hatékonysággal veszi a mintát, ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket az eredményeket megpróbálhatjuk egymással bizonyos mértékig összehasonlítani, hiszen ugyanabban az időben, ugyanazon a helyszínen történtek a mintavételek” – mondta el Bordós Gábor. Az első átfogó teszttől azt várják, hogy a következő vizsgálatok komoly bázisát jelentő tapasztalatokat szolgáltat.

 

A korábbi hazai mikroműanyag-vizsgálatokról itt olvashat.

Mik azok a mikroműanyagok? Mi velők a probléma? A Laboratorium.hu korábbi összefoglaló írása.

Idén is Superbrands-díjas a WESSLING!

Laboratóriumunk immáron negyedik alkalommal kapta meg a Superbrands Business díjat, melyről itt tájékozódhat.

Bővebben